Alapító Okirat
A Budapest III.kér. Kenyeres u. 33. az. alatti ingatlanon lévő lakóház
társasházi ALAPÍTÓ OKIRATA
Az ingatlan helyrajzi száma: 17330
Az ingatlan tulajdoni lap száma: 1985
Az ingatlan fekvése
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az 1994. évi XVII. Tv.- el módosított 1993. évi LXXVIII.Tv -ben foglalt felhatalmazás alapján, a Budapest Főváros III.kér. ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER önkormányzat (1300 Bp. III.kér. Fő tér 3.), a házingatlanok elidegenítése érdekében a budapesti III.kerületi 1985 tulajdoni lap és 17330 helyrajzi számú, 1180 m2 kiterjedésű, az önkormányzat tulajdonában álló, természetben Budapest, III.kerület, Kenyeres u. 33. szám alatti ingatlant, a mellékelt tervrajz, valamint műszaki leírás alapján: társasházzá alakítja át.
A társasház lakásait és helyiségeit az 1977.évi 11.számú tvr., valamint a jelen alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően, mint öröklakásokat és helyiségeket természetben megosztva, a telek és a közös tulajdonban maradó részek közös használatának jogával, az elidegenítő szerv utján értékesítve a vevők személyi tulajdonába adja át azzal, hogy a mindenkori tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát az 1977.évi 11.számú tvr. és az alapító okiratban foglaltak, az alábbiak szerint szabályozzák.
II. KÖZÖS ÉS KÜLÖN TULAJDON
A. Közös tulajdon:
1.) A tulajdonostársak közös tulajdonában maradnak a mellékelt terveken feltüntetett és a műszaki leírásban körülírt:
I. Telek: 1180 m2
II. Az épület alapjai.
III. Felmenő falszerkezetek, szellözökémények.
IV. Födémek, kiváltók, erkélyek, függőfolyosók.
V. Lépcsöszerkezetek.
VI. Zárófödém szerkezete.
VII. Tetőszigetelés, bádogosszerkezetek.
VIII. Közös helyiségek válaszfalai, nyílászáró szerkezetei, vakolata, falas padló- burkolatai, felületképzések (színezéssel, mázolással).
IX. Szemétledobó szerkezetek. X. Szellőztető berendezések. XI. Rácsok, korlátok, kerítések.
XII. Vízvezeték hálózat éa berendezési tárgyai a vízmérő órától a külön tulajdoni illetőségek ágvezetékéig.
XIII. Csatornavezeték hálózat az épületbe történő becsatlakozástól (alap é; ejtövezetékek) a külön tulajdoni illetőségek ágvezetékéig
XIV. Elektromos vezeték hálózat az épületbe történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek fogyasztásmérőjéig
XV. Gázvezeték hálózat az épületbe történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek gázórájáig
XVI. A távfűtési rendszerek vezetékhálózata a telekhatártól a külön tulajdoni illetőségek leágazásáig
XVII. Pinceszinti lépcsőház 17.56 m2
XVIII. Szemétfogadó 2.98 m2
XIX. Szárítók 15.91 m2
XX. Épületgépészeti elzárók helyisége 8.20 m2
XXI. Közlekedő 8.53 m2
XXII. Raktár 2.57 m2
XXIII. Gyermekkocsi tároló 9.15 m2
XXIV. Takarítószer kamra 4.58 m2
XXV. Elektromos kapcsoló helyiség 7.40 m2
XXVI. Előtér 5.18 m2
XXVII. WC 1.08 m2
XXVIII. Iroda 5.68 m2
XXIX. öltöző 4.12 m2
XXX. Mosdó 2.43 m2
XXXI. Tárolók /l-127 193.39 m2
XXXII. Szeméttároló 3.40 m2
XXXIII. Fedett tér 11.10 m2
XXXIV. Lépcsőház 75.28 m2
XXXV. Szemétledobó 14.40 m2
XXXVI. Függőfolyosók 275.05 m2
XXXVII. Elektromos mérőóra szekrények 5.60 m2
XXXVIII. Épületgépészeti azerelöaknák 7.75 m2
XXIX. Szélfogó 2.56 m2
XL. Tetőfelület /1-3/ 425.60 m2
XLI. Minden egyéb, az előzőekben nem részletezett, közös tulajdonnak minősülő épületszerkezeti, épületgépészeti, szakipari épületrész, felszerelés és berendezés.
2.) A közös tulajdon 1965/1965 azaz: Egyezerkilencszázhatvanöt/Egyezerkilenc-azázhatvanöt tulajdoni hányadból áll. A felsorolt közös épületrészek, stb. tekintetében a tulajdonjog a mindenkori tulajdonosokat a külön tulajdonnál feltüntetett hányadrész arányábar illeti meg.
B. Külön tulajdon:
Részletezés megtekinthető a közös képviselőnél.
III. Ingatlannyilvántartási rendelkezések
Alulírott Bp.III.kér.ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER önkormányzat kéri a Fővárosi Kerületek Földhivatalának Ingatlannyilvántarási Osztályát, hogy a társasház tulajdon alapítását az ingatlannyilvántarásba jegyezze be.
Ennek során:
a.) a II/A.pontnak megfelelően a társasház közösség tulajdonában maradó építményrészeket berendezéseket és felszereléseket a közös telekkel együtt a társasházi törzslapon,
b.) a II/B.pontban felsorolt lakásokat ill.egyéb helyiségeket,valamint a törzslapon nyilvántartott, az egyes külön tulajdoni illetőségek mindenkori tulajdonosait megillető hányadrészt a tulajdoni külön lapokra Jegyezze be, a Magyar Állam, illetve az 1991. évi XXXIII.tvr. alapján a Bp.III.kér.ÓBUDA -BÉKÁSMEGYER önkormányzat javára.
IV. A tulajdonostársak egymás közötti jogviszonya
1.) A társasháztulajdon egysége
A társasházban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak.
Az épület azon részei, berendezések, amelyek nincsenek külön tulajdonban,a tulajdonostársak közös tulajdqnában vannak.A tulajdonostársak közös tulajdonában van a telek is, mint eszmei osztatlan közös tulajdon.
A társasház-öröklakás, valamint a külön tulajdonban lévő helyiség, a tulaj-donostársat megillető közős tulajdoni hányadrésszel együtt önálló ingatlan.
Az öröklakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, melyet csak együtt lehet elidegeníteni, illetve mint tulajdont átruházni.
2.) A birtoklás, használat, rendelkezési jog
A tulajdonostársat a társasház-öröklakásra, helyiségre, megilleti a birtoklás, használat, rendelkezés joga.A tulajdonostárs a külön tulajdonával, a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdonra vonatkozó hányadrésszel együtt szabadon rendelkezhet.A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
3.) A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek birtoklása, használata
Az épülethez tartozó telek és a közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a tulajdonostársak mindegyike jogosult, a jogát azonban egyik sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.
A tulajdonostársak közgyűlési határozattal a közös tulajdonban álló épületrészeket, részben vagy egészben, meghatározott tulajdonostársak kizárólagos használatába adhatják. A telekrész vagy valamely épületrész kizárólagos használata nem változtat azonban a vagyonrészek közös tulajdoni jellegén.
A tulajdonostársak abban is megállapodhatnak, illetve a közgyűlés olyan határozatot is hoshat"ha valaki tulajdoni hányadát meghaladó telek - vagy épületrészt használ kizárólagosan, a többlethasználat arányában a többi tulajdonostársnak térítést kell fizetnie.
4.) Építkezés
A tulajdonostárs az öröklakásban, helyiségben, a mindenkori építésügyi jogszabályoknak megfelelő építési munkát végezhet.Ha a munka másik tulajdonostárs, vagy társak jogát 111. méltányolható érdekeit érinti sérti, ki kell kérni előzetesen az érintett tulajdonostárs vagy társak hozzájárulását.
5.) A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések, fenntartásával, (karbantartás,, felújítás) járó költségek viselése
A tulajdonostársak az alapító okirat II. fejezetének A. pontjában I.- XLI. sorazám alatt felsorolt telek, építményrészek, berendezések és felszerelések fenntartásával járó költségeket tulajdoni hányaduk szerint viselik.
A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének a biztosítására felújítási alapot képeznek.A felújítási alap képzését, és annak mértékét, a közgyűlés határozza meg.
A társasházzal kapcsolatos egyéb közös kiadások ( kezelési, üzemeltetési költség, közüzemi díjak ) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. A nem lakás célját szolgáló magántulajdon, vagy kizárólagos használatba (bérbe) adott közös helyiség közüzemi díjait (villany,víz,stb.) a mérőórák felszereléséig a közgyűlés határozza meg.
6.) öröklakások (helyiségek) költségeinek viselése
A külön tulajdonban lévő öröklakások (helyiségek) berendezésének, felszerelésének fenntartásával járó költségek az öröklakás (helyiség) mindenkori tulajdonosát terhelik.
Ha a tulajdonostárs az öröklakás (helyiség) használatát másnak engedi át, felelős mindazokért a károkért, amelyeket a használó (bérlő, stb.) a lakás, vagy a közös tulajdonban lévő vagyonrészek rendellenes használatával okoz.
Ha az érdekelt tulajdonostárs a kártérítési kötelezettségét nem teljesíti, a közőa képviselő a szükséges intézkedéseket az érdekelt tulajdonostárs terhére és költségére megteheti. Az érdekelt tulajdonostárs a jogellenes állapot megszüntetésére bíróilag is kötelezhető.
7.) Közös költségek biztosítása
A közös költségek biztosításáról a tulajdonostársaknak kell gondoskodni. Ennek összegét,esedékességét,a szükségletnek megfelelően a közgyűlés határozza meg.
A közös költség tulajdonostársra eső részének megfizetéséért bármelyik tulajdonostárs jogutódja - élők közötti jogutódlás esetén a volt tulajdonostárssal egyetemlegesen - felelős.
8.) A társasházközösség ügyeinek intézése, a közgyűlés
A társasházközösség ügyeiben a tulajdonostársak közgyűlése, illetve a közös képviselő vagy Intéző Bizottság (továbbiakban: közös képviselő) dönt:
A közgyűlés határoz:
a.) a közös tulajdonban lévő épület, berendezések, felszerelések karbantar-tásáról, felújítáaáról,
b.) az éves tervben, költségvetésben meghatározott karbantartásról, közös kötelezettségek vállalásáról, a közös bevételek felhasználásáról,a tulajdonostársak által fizetendő hozzájárulás mértékéről, befizetésének módjáról,esedékességéről, valamint meg nem fizetés esetén követendő eljárásokról,
c.) év közben a terven kívül felmerült, a közgyűlés által évente meghatározott összeget meghaladó, munkák elvégeztetéséről,
d.) a felújítási alap képzéséről, mértékéről,
e.) az építkezésről, ha azok közgyűlési döntést igényelnek,
f.) az alapító okirat módosításáról,
g.) a közös tulajdon megszüntetéséről,
h.) az egész ingatlan elidegenítéséről,
i.) a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között a közös tulajdonban álló épületrészek hasznosításáról, használatáról, birtoklásáról, valamint a közös tulajdonban lévő telek, vagy annak egy részének hasznosításáról,
j.) a közös képviselő megválasztásáról, díjazásáról, visszahívásáról,tevékenységének ellenőrzéséről, a gazdálkodásával kapcsolatos felmentvény megadásáról,
k.) a közös képviselő által előterjesztett költségvetés és elszámolás (felmentvény) elfogadásáról,
l.) a " Működési Szabályzat " - ról,
m.) azokról az egyéb kérdésekről, amelyeket a közgyűlés saját hatáskörében fenntart.
A közgyűlés összehívása:
A tuljdonostársak minden év első hónapjában évi rendes közgyűlést tartanak. Fontos ok közlésénél legalább a tulajdonostársak egyharmada kérheti rendkívüli közgyűlés Összehívását. Azokban az esetekben, amikor jelen okirat valamely tuljdonostárs kérelméhez való hozzájárulást kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utalja, az érintett tuljdonostárs egymaga is kérheti a közgyűlés összehívását. Az erre irányadó jogszabály szerint a telekkönyvi ingatlannyílvántartási hatóság is egybehívhatja a közgyűlést.
Jogosult a rendkívüli közgyűlés összehívására a közös képviselő is.
A közgyűlés összehívását, minden rendes vagy rendkívüli közgyűlés esetén, egyaránt a közös képviselő intézi.
A közgyűlési meghívót, amelyben a közgyűlés időpontját és a tárgysorozatot tünteti fel, a közgyűlés napját megelőzően legalább 10 nappal ajánlott levélben kell postára adni,vagy aláírással átvetetni az egyes tulajdonostársakkal .
A tulajdonostársak lakóhelyüket, illetve lakóhelyük megváltoztatását kötelesek a közös képviselőnek bejelenteni. Amennyiben ismeretlen helyre távoznak, vagy a meghívót nem vennék át, a meghívónak az utolsó cimre történő feladásával a kézbesítést megtörténtnek kell tekinteni.
A közgyűlés egybehívását abban az esetben, ha a közös képviselő intézkedése ellen tett panasz miatt kerül sor, vagy ha egyébként a közös képviselő az egybehívást a jelen okiratban foglaltak ellenében megtagadja, a tulajdonostársak 1/3-a által megbízott személy is jogosult intézkedni.A közgyűlés összehívásának módját a közgyűlés másképp is meghatározhatja (írásbeli körözvény, telefon, stb.).
A közgyűlés határozatképességéhez a tulajdonostársak - tulajdoni hányaduk arányában száoitott - legalább 2/3 -ának jelenléte szükséges. A külön tulajdoni illetőségeket a tulajdoni hányaduk arányában szavazati jog illeti meg. A közgyűlésen a tulajdonostársak személyesen, törvényes képviselőjükkel, ill. meghatalmazottal képviseltethetik magukat. A meghatalmazást írásba kell adni, és a közgyűlés elnökéhez kell leadni. Ha a közgyűlés határozatképtelen volt, 8 napon belül újabb közgyűlést kell egybehívni, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül, a korábbi közgyűlés napirendjére tűzött tárgyak tekintetében határozatképes.
A közgyűlés határozatai:
A közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza - kivéve ha a társasházakról szóló 1977. évi ll.sz.tvr., illetve a jelen alapító okirat ettől eltérően rendelkezik. A szavazati jog a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés által a tulajdonostársak közül esetenként választott elnök szavazata dönt.
A közgyűlésről jegyzökönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tulajdonostársat kell felkérni. A határozatokat Írásba kell foglalni. Közzétételének módját a közgyűlés állapítja meg.
A Jelenlévők egyhangú határozata szükséges:
a.) az alapító okirat módosításához
b.) az ingatlan, épület teljes felújításáról szóló döntéshez
c.) a közös tulajdon megszüntetéséhez
d.) az egész ingatlan elidegenítéséhez
e.) az egész ingatlan megterheléséhez
Ha a közgyűlés határozata Jogszabályt, vagy az alapító okirat rendelkezését aérti, illetve a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozat meghozatalától számitott 60 napon belül bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a közgyűlési határozat végrehajtására halasztó hatállyal nem bír, azonban indokolt esetben a bíróság a végrahajtást felfüggesztheti.
A határozat meghozatalakor a határozatban ki kell mondani a megtámadási idő kezdetét. A közös képviselő, illetve a közgyűlés elnöke a távollévő tulajdonostársakkal írásban köteles közölni a közgyűlésen hozott határozatot.
9.) A közős képviselő ill. Intéző Bízottság
A közös ügyek vitelére közös képviselőt, vagy Intéző Bizottságot kell választani .
A közös képviselőt a közgyűlés szavazattöbbséggel választja.
A közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben a közös képviselő dönt.
A közös képviselő, a két közgyűlés közötti időszakról, a közgyűlésnek köteles beszámolni. A közös képviselőt a közgyűlés bármikor visszahívhatja.
A közös képviselő kötelea a társasház egész évi gazdálkodásáról tervet, költségvetést, illetve a gazdálkodási év végén elszámolást készíteni.
A közös képviselő részére, tisztének ellátásáért,a közgyűlés díjazást állapít meg. A közös képviselő díjazását és kéazkiadáaát a társasház költségvetésének terhére kell megtéríteni.
A közös képviselő megbízatása 3 évre szól. Hatáskörébe tartozik különösen a közös tulajdonban lévő telek, épület, berendezések, felszerelések fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos ügyek,valamint a közösségből származó mindazon ügyek intézése, amelyeket a közgyűlés s aját hatáskörében nem tartott fenn.
A közös képviselő köteles az alapító okirat szerint a közösséget megillető költségek beszedéséről gondoskodni.
A közös képviselő köteles a számadásokat (félévenként) évenként lezárni és az ezt igazoló okiratokkal együtt betekintés, tájékoztatás céljából a tulajdonostársaknak, illetőleg ha a közgyűlés számvizsgáló bizottságot választ, ennek rendelkezésére bocsátani.
A számadásnak tartalmaznia kell az összes bevételt és kiadást, a bevételi forrásokat, különösen a tulajdonostársak által befizetett hozzájárulás összegét, az ezekből fennálló hátralékot,továbbá a kiadások részletezését.
A számadások jóváhagyása éa a közös képviselő részére a felmentvény megadása tárgyában minden évben legkésőbb március hó végéig megtartandó közgyűlés határoz.
A közös képviselő képviseli a társasházközösséget harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság, hatóság és más szervek előtt.
A közös képviselő - a társasházközösség ügyeiben eljárva - a tulajdonostársak nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A közös képviselő emiitett Jogkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
A közös képviselő képviseli a társasházközösséget az alapító okiratban, illetve közgyűlési határozatban megállapított kötelezettséget nem teljesítő tulajdonostárs ellen inditott birósági eljárásban továbbá akkor is, ha valamelyik tulajdonostárs a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indit pert.
A közös képviselő, a közgyűlés felhatalmazásával, a képviselettel ügyvédet is megbízhat.
Ha a társasház házfelügyelöt, takarítót, stb. alkalmaz, ügy ezek munkáltatója a közös képviselő.
10.) Biztosítás, helyreállítás
Az épületet a közös tulajdonban maradó felszereléseivel és berendezéseivel együtt tűz-, víz-, stb. kár esetére biztosítani kell.
A biztosításból eredő kártérítési összeget az épület helyreállítására kell fordítani.
Amennyiben a közös tulajdonban maradó épületrész, felszerelés,vagy berendezés megrongálódik, elpusztul, helyreállításáról haladéktalanul gondoskodni kell. Ennek költségét - amennyiben a megtérítésre senkit nem lehet kötelezni vagy az máshonnan nem térül meg - a tulajdonostársak közösen viselik.
11.) Egyéb rendelkezések
A társasház - tulajdon megszüntetését be kell jelenteni az ingatlannyilvántartást vezető szervhez.
A társasházra az 1977. évi 11. sz. tvr-ben, valamint a Polgári Törvény-' könyvben szabályozottak az irányadók, az alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében.
Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonostársaira, illetve jogutódaikra.
A tulajdonostársak ezen okiratban megállapított társasháztulajdoni viszonyból felmerült perek eldöntésére kikötik a Budai II. és III. kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.
A jelen alapító okirat a leendő tulajdonostársak többségi akaratának megfelelően készült.
Ezen alapító okirat tulajdonjog átruházást nem tartalmaz, ezért illeték kiszabásának helye nincs.
Budapest, 1995. 02. 24
Ellenjegyezte:
Bp.III.kér.Óbuda-Békásmegyer önkormányzat képviseletében:
társasházi ALAPÍTÓ OKIRATA
Az ingatlan helyrajzi száma: 17330
Az ingatlan tulajdoni lap száma: 1985
Az ingatlan fekvése
TÁRSASHÁZTULAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az 1994. évi XVII. Tv.- el módosított 1993. évi LXXVIII.Tv -ben foglalt felhatalmazás alapján, a Budapest Főváros III.kér. ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER önkormányzat (1300 Bp. III.kér. Fő tér 3.), a házingatlanok elidegenítése érdekében a budapesti III.kerületi 1985 tulajdoni lap és 17330 helyrajzi számú, 1180 m2 kiterjedésű, az önkormányzat tulajdonában álló, természetben Budapest, III.kerület, Kenyeres u. 33. szám alatti ingatlant, a mellékelt tervrajz, valamint műszaki leírás alapján: társasházzá alakítja át.
A társasház lakásait és helyiségeit az 1977.évi 11.számú tvr., valamint a jelen alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően, mint öröklakásokat és helyiségeket természetben megosztva, a telek és a közös tulajdonban maradó részek közös használatának jogával, az elidegenítő szerv utján értékesítve a vevők személyi tulajdonába adja át azzal, hogy a mindenkori tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát az 1977.évi 11.számú tvr. és az alapító okiratban foglaltak, az alábbiak szerint szabályozzák.
II. KÖZÖS ÉS KÜLÖN TULAJDON
A. Közös tulajdon:
1.) A tulajdonostársak közös tulajdonában maradnak a mellékelt terveken feltüntetett és a műszaki leírásban körülírt:
I. Telek: 1180 m2
II. Az épület alapjai.
III. Felmenő falszerkezetek, szellözökémények.
IV. Födémek, kiváltók, erkélyek, függőfolyosók.
V. Lépcsöszerkezetek.
VI. Zárófödém szerkezete.
VII. Tetőszigetelés, bádogosszerkezetek.
VIII. Közös helyiségek válaszfalai, nyílászáró szerkezetei, vakolata, falas padló- burkolatai, felületképzések (színezéssel, mázolással).
IX. Szemétledobó szerkezetek. X. Szellőztető berendezések. XI. Rácsok, korlátok, kerítések.
XII. Vízvezeték hálózat éa berendezési tárgyai a vízmérő órától a külön tulajdoni illetőségek ágvezetékéig.
XIII. Csatornavezeték hálózat az épületbe történő becsatlakozástól (alap é; ejtövezetékek) a külön tulajdoni illetőségek ágvezetékéig
XIV. Elektromos vezeték hálózat az épületbe történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek fogyasztásmérőjéig
XV. Gázvezeték hálózat az épületbe történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek gázórájáig
XVI. A távfűtési rendszerek vezetékhálózata a telekhatártól a külön tulajdoni illetőségek leágazásáig
XVII. Pinceszinti lépcsőház 17.56 m2
XVIII. Szemétfogadó 2.98 m2
XIX. Szárítók 15.91 m2
XX. Épületgépészeti elzárók helyisége 8.20 m2
XXI. Közlekedő 8.53 m2
XXII. Raktár 2.57 m2
XXIII. Gyermekkocsi tároló 9.15 m2
XXIV. Takarítószer kamra 4.58 m2
XXV. Elektromos kapcsoló helyiség 7.40 m2
XXVI. Előtér 5.18 m2
XXVII. WC 1.08 m2
XXVIII. Iroda 5.68 m2
XXIX. öltöző 4.12 m2
XXX. Mosdó 2.43 m2
XXXI. Tárolók /l-127 193.39 m2
XXXII. Szeméttároló 3.40 m2
XXXIII. Fedett tér 11.10 m2
XXXIV. Lépcsőház 75.28 m2
XXXV. Szemétledobó 14.40 m2
XXXVI. Függőfolyosók 275.05 m2
XXXVII. Elektromos mérőóra szekrények 5.60 m2
XXXVIII. Épületgépészeti azerelöaknák 7.75 m2
XXIX. Szélfogó 2.56 m2
XL. Tetőfelület /1-3/ 425.60 m2
XLI. Minden egyéb, az előzőekben nem részletezett, közös tulajdonnak minősülő épületszerkezeti, épületgépészeti, szakipari épületrész, felszerelés és berendezés.
2.) A közös tulajdon 1965/1965 azaz: Egyezerkilencszázhatvanöt/Egyezerkilenc-azázhatvanöt tulajdoni hányadból áll. A felsorolt közös épületrészek, stb. tekintetében a tulajdonjog a mindenkori tulajdonosokat a külön tulajdonnál feltüntetett hányadrész arányábar illeti meg.
B. Külön tulajdon:
Részletezés megtekinthető a közös képviselőnél.
III. Ingatlannyilvántartási rendelkezések
Alulírott Bp.III.kér.ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER önkormányzat kéri a Fővárosi Kerületek Földhivatalának Ingatlannyilvántarási Osztályát, hogy a társasház tulajdon alapítását az ingatlannyilvántarásba jegyezze be.
Ennek során:
a.) a II/A.pontnak megfelelően a társasház közösség tulajdonában maradó építményrészeket berendezéseket és felszereléseket a közös telekkel együtt a társasházi törzslapon,
b.) a II/B.pontban felsorolt lakásokat ill.egyéb helyiségeket,valamint a törzslapon nyilvántartott, az egyes külön tulajdoni illetőségek mindenkori tulajdonosait megillető hányadrészt a tulajdoni külön lapokra Jegyezze be, a Magyar Állam, illetve az 1991. évi XXXIII.tvr. alapján a Bp.III.kér.ÓBUDA -BÉKÁSMEGYER önkormányzat javára.
IV. A tulajdonostársak egymás közötti jogviszonya
1.) A társasháztulajdon egysége
A társasházban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak.
Az épület azon részei, berendezések, amelyek nincsenek külön tulajdonban,a tulajdonostársak közös tulajdqnában vannak.A tulajdonostársak közös tulajdonában van a telek is, mint eszmei osztatlan közös tulajdon.
A társasház-öröklakás, valamint a külön tulajdonban lévő helyiség, a tulaj-donostársat megillető közős tulajdoni hányadrésszel együtt önálló ingatlan.
Az öröklakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, melyet csak együtt lehet elidegeníteni, illetve mint tulajdont átruházni.
2.) A birtoklás, használat, rendelkezési jog
A tulajdonostársat a társasház-öröklakásra, helyiségre, megilleti a birtoklás, használat, rendelkezés joga.A tulajdonostárs a külön tulajdonával, a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdonra vonatkozó hányadrésszel együtt szabadon rendelkezhet.A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
3.) A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek birtoklása, használata
Az épülethez tartozó telek és a közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a tulajdonostársak mindegyike jogosult, a jogát azonban egyik sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.
A tulajdonostársak közgyűlési határozattal a közös tulajdonban álló épületrészeket, részben vagy egészben, meghatározott tulajdonostársak kizárólagos használatába adhatják. A telekrész vagy valamely épületrész kizárólagos használata nem változtat azonban a vagyonrészek közös tulajdoni jellegén.
A tulajdonostársak abban is megállapodhatnak, illetve a közgyűlés olyan határozatot is hoshat"ha valaki tulajdoni hányadát meghaladó telek - vagy épületrészt használ kizárólagosan, a többlethasználat arányában a többi tulajdonostársnak térítést kell fizetnie.
4.) Építkezés
A tulajdonostárs az öröklakásban, helyiségben, a mindenkori építésügyi jogszabályoknak megfelelő építési munkát végezhet.Ha a munka másik tulajdonostárs, vagy társak jogát 111. méltányolható érdekeit érinti sérti, ki kell kérni előzetesen az érintett tulajdonostárs vagy társak hozzájárulását.
5.) A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések, fenntartásával, (karbantartás,, felújítás) járó költségek viselése
A tulajdonostársak az alapító okirat II. fejezetének A. pontjában I.- XLI. sorazám alatt felsorolt telek, építményrészek, berendezések és felszerelések fenntartásával járó költségeket tulajdoni hányaduk szerint viselik.
A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének a biztosítására felújítási alapot képeznek.A felújítási alap képzését, és annak mértékét, a közgyűlés határozza meg.
A társasházzal kapcsolatos egyéb közös kiadások ( kezelési, üzemeltetési költség, közüzemi díjak ) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. A nem lakás célját szolgáló magántulajdon, vagy kizárólagos használatba (bérbe) adott közös helyiség közüzemi díjait (villany,víz,stb.) a mérőórák felszereléséig a közgyűlés határozza meg.
6.) öröklakások (helyiségek) költségeinek viselése
A külön tulajdonban lévő öröklakások (helyiségek) berendezésének, felszerelésének fenntartásával járó költségek az öröklakás (helyiség) mindenkori tulajdonosát terhelik.
Ha a tulajdonostárs az öröklakás (helyiség) használatát másnak engedi át, felelős mindazokért a károkért, amelyeket a használó (bérlő, stb.) a lakás, vagy a közös tulajdonban lévő vagyonrészek rendellenes használatával okoz.
Ha az érdekelt tulajdonostárs a kártérítési kötelezettségét nem teljesíti, a közőa képviselő a szükséges intézkedéseket az érdekelt tulajdonostárs terhére és költségére megteheti. Az érdekelt tulajdonostárs a jogellenes állapot megszüntetésére bíróilag is kötelezhető.
7.) Közös költségek biztosítása
A közös költségek biztosításáról a tulajdonostársaknak kell gondoskodni. Ennek összegét,esedékességét,a szükségletnek megfelelően a közgyűlés határozza meg.
A közös költség tulajdonostársra eső részének megfizetéséért bármelyik tulajdonostárs jogutódja - élők közötti jogutódlás esetén a volt tulajdonostárssal egyetemlegesen - felelős.
8.) A társasházközösség ügyeinek intézése, a közgyűlés
A társasházközösség ügyeiben a tulajdonostársak közgyűlése, illetve a közös képviselő vagy Intéző Bizottság (továbbiakban: közös képviselő) dönt:
A közgyűlés határoz:
a.) a közös tulajdonban lévő épület, berendezések, felszerelések karbantar-tásáról, felújítáaáról,
b.) az éves tervben, költségvetésben meghatározott karbantartásról, közös kötelezettségek vállalásáról, a közös bevételek felhasználásáról,a tulajdonostársak által fizetendő hozzájárulás mértékéről, befizetésének módjáról,esedékességéről, valamint meg nem fizetés esetén követendő eljárásokról,
c.) év közben a terven kívül felmerült, a közgyűlés által évente meghatározott összeget meghaladó, munkák elvégeztetéséről,
d.) a felújítási alap képzéséről, mértékéről,
e.) az építkezésről, ha azok közgyűlési döntést igényelnek,
f.) az alapító okirat módosításáról,
g.) a közös tulajdon megszüntetéséről,
h.) az egész ingatlan elidegenítéséről,
i.) a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között a közös tulajdonban álló épületrészek hasznosításáról, használatáról, birtoklásáról, valamint a közös tulajdonban lévő telek, vagy annak egy részének hasznosításáról,
j.) a közös képviselő megválasztásáról, díjazásáról, visszahívásáról,tevékenységének ellenőrzéséről, a gazdálkodásával kapcsolatos felmentvény megadásáról,
k.) a közös képviselő által előterjesztett költségvetés és elszámolás (felmentvény) elfogadásáról,
l.) a " Működési Szabályzat " - ról,
m.) azokról az egyéb kérdésekről, amelyeket a közgyűlés saját hatáskörében fenntart.
A közgyűlés összehívása:
A tuljdonostársak minden év első hónapjában évi rendes közgyűlést tartanak. Fontos ok közlésénél legalább a tulajdonostársak egyharmada kérheti rendkívüli közgyűlés Összehívását. Azokban az esetekben, amikor jelen okirat valamely tuljdonostárs kérelméhez való hozzájárulást kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utalja, az érintett tuljdonostárs egymaga is kérheti a közgyűlés összehívását. Az erre irányadó jogszabály szerint a telekkönyvi ingatlannyílvántartási hatóság is egybehívhatja a közgyűlést.
Jogosult a rendkívüli közgyűlés összehívására a közös képviselő is.
A közgyűlés összehívását, minden rendes vagy rendkívüli közgyűlés esetén, egyaránt a közös képviselő intézi.
A közgyűlési meghívót, amelyben a közgyűlés időpontját és a tárgysorozatot tünteti fel, a közgyűlés napját megelőzően legalább 10 nappal ajánlott levélben kell postára adni,vagy aláírással átvetetni az egyes tulajdonostársakkal .
A tulajdonostársak lakóhelyüket, illetve lakóhelyük megváltoztatását kötelesek a közös képviselőnek bejelenteni. Amennyiben ismeretlen helyre távoznak, vagy a meghívót nem vennék át, a meghívónak az utolsó cimre történő feladásával a kézbesítést megtörténtnek kell tekinteni.
A közgyűlés egybehívását abban az esetben, ha a közös képviselő intézkedése ellen tett panasz miatt kerül sor, vagy ha egyébként a közös képviselő az egybehívást a jelen okiratban foglaltak ellenében megtagadja, a tulajdonostársak 1/3-a által megbízott személy is jogosult intézkedni.A közgyűlés összehívásának módját a közgyűlés másképp is meghatározhatja (írásbeli körözvény, telefon, stb.).
A közgyűlés határozatképességéhez a tulajdonostársak - tulajdoni hányaduk arányában száoitott - legalább 2/3 -ának jelenléte szükséges. A külön tulajdoni illetőségeket a tulajdoni hányaduk arányában szavazati jog illeti meg. A közgyűlésen a tulajdonostársak személyesen, törvényes képviselőjükkel, ill. meghatalmazottal képviseltethetik magukat. A meghatalmazást írásba kell adni, és a közgyűlés elnökéhez kell leadni. Ha a közgyűlés határozatképtelen volt, 8 napon belül újabb közgyűlést kell egybehívni, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül, a korábbi közgyűlés napirendjére tűzött tárgyak tekintetében határozatképes.
A közgyűlés határozatai:
A közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza - kivéve ha a társasházakról szóló 1977. évi ll.sz.tvr., illetve a jelen alapító okirat ettől eltérően rendelkezik. A szavazati jog a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés által a tulajdonostársak közül esetenként választott elnök szavazata dönt.
A közgyűlésről jegyzökönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tulajdonostársat kell felkérni. A határozatokat Írásba kell foglalni. Közzétételének módját a közgyűlés állapítja meg.
A Jelenlévők egyhangú határozata szükséges:
a.) az alapító okirat módosításához
b.) az ingatlan, épület teljes felújításáról szóló döntéshez
c.) a közös tulajdon megszüntetéséhez
d.) az egész ingatlan elidegenítéséhez
e.) az egész ingatlan megterheléséhez
Ha a közgyűlés határozata Jogszabályt, vagy az alapító okirat rendelkezését aérti, illetve a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozat meghozatalától számitott 60 napon belül bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a közgyűlési határozat végrehajtására halasztó hatállyal nem bír, azonban indokolt esetben a bíróság a végrahajtást felfüggesztheti.
A határozat meghozatalakor a határozatban ki kell mondani a megtámadási idő kezdetét. A közös képviselő, illetve a közgyűlés elnöke a távollévő tulajdonostársakkal írásban köteles közölni a közgyűlésen hozott határozatot.
9.) A közős képviselő ill. Intéző Bízottság
A közös ügyek vitelére közös képviselőt, vagy Intéző Bizottságot kell választani .
A közös képviselőt a közgyűlés szavazattöbbséggel választja.
A közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben a közös képviselő dönt.
A közös képviselő, a két közgyűlés közötti időszakról, a közgyűlésnek köteles beszámolni. A közös képviselőt a közgyűlés bármikor visszahívhatja.
A közös képviselő kötelea a társasház egész évi gazdálkodásáról tervet, költségvetést, illetve a gazdálkodási év végén elszámolást készíteni.
A közös képviselő részére, tisztének ellátásáért,a közgyűlés díjazást állapít meg. A közös képviselő díjazását és kéazkiadáaát a társasház költségvetésének terhére kell megtéríteni.
A közös képviselő megbízatása 3 évre szól. Hatáskörébe tartozik különösen a közös tulajdonban lévő telek, épület, berendezések, felszerelések fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos ügyek,valamint a közösségből származó mindazon ügyek intézése, amelyeket a közgyűlés s aját hatáskörében nem tartott fenn.
A közös képviselő köteles az alapító okirat szerint a közösséget megillető költségek beszedéséről gondoskodni.
A közös képviselő köteles a számadásokat (félévenként) évenként lezárni és az ezt igazoló okiratokkal együtt betekintés, tájékoztatás céljából a tulajdonostársaknak, illetőleg ha a közgyűlés számvizsgáló bizottságot választ, ennek rendelkezésére bocsátani.
A számadásnak tartalmaznia kell az összes bevételt és kiadást, a bevételi forrásokat, különösen a tulajdonostársak által befizetett hozzájárulás összegét, az ezekből fennálló hátralékot,továbbá a kiadások részletezését.
A számadások jóváhagyása éa a közös képviselő részére a felmentvény megadása tárgyában minden évben legkésőbb március hó végéig megtartandó közgyűlés határoz.
A közös képviselő képviseli a társasházközösséget harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság, hatóság és más szervek előtt.
A közös képviselő - a társasházközösség ügyeiben eljárva - a tulajdonostársak nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A közös képviselő emiitett Jogkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
A közös képviselő képviseli a társasházközösséget az alapító okiratban, illetve közgyűlési határozatban megállapított kötelezettséget nem teljesítő tulajdonostárs ellen inditott birósági eljárásban továbbá akkor is, ha valamelyik tulajdonostárs a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indit pert.
A közös képviselő, a közgyűlés felhatalmazásával, a képviselettel ügyvédet is megbízhat.
Ha a társasház házfelügyelöt, takarítót, stb. alkalmaz, ügy ezek munkáltatója a közös képviselő.
10.) Biztosítás, helyreállítás
Az épületet a közös tulajdonban maradó felszereléseivel és berendezéseivel együtt tűz-, víz-, stb. kár esetére biztosítani kell.
A biztosításból eredő kártérítési összeget az épület helyreállítására kell fordítani.
Amennyiben a közös tulajdonban maradó épületrész, felszerelés,vagy berendezés megrongálódik, elpusztul, helyreállításáról haladéktalanul gondoskodni kell. Ennek költségét - amennyiben a megtérítésre senkit nem lehet kötelezni vagy az máshonnan nem térül meg - a tulajdonostársak közösen viselik.
11.) Egyéb rendelkezések
A társasház - tulajdon megszüntetését be kell jelenteni az ingatlannyilvántartást vezető szervhez.
A társasházra az 1977. évi 11. sz. tvr-ben, valamint a Polgári Törvény-' könyvben szabályozottak az irányadók, az alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében.
Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonostársaira, illetve jogutódaikra.
A tulajdonostársak ezen okiratban megállapított társasháztulajdoni viszonyból felmerült perek eldöntésére kikötik a Budai II. és III. kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.
A jelen alapító okirat a leendő tulajdonostársak többségi akaratának megfelelően készült.
Ezen alapító okirat tulajdonjog átruházást nem tartalmaz, ezért illeték kiszabásának helye nincs.
Budapest, 1995. 02. 24
Ellenjegyezte:
Bp.III.kér.Óbuda-Békásmegyer önkormányzat képviseletében: